Gazdag Erzsi

Ringató

Gyerekkoromból ismerős kötet, nem mondom, hogy nagy kedvencként emlékszem rá, de kellemes érzések kötnek hozzá.

Örömmel láttam, hogy újra elérhető, be is szereztem, most már szülőként.

Nem teljesen értem a korosztályi besorolást – a borítón a 3+ jelölés szerepel, de szerintem ezek a versek pont ideálisak babáknak is. Nekem a címe is babás, hisz elsősorban őket szoktuk ringatni.

Szülőként igazi élvezet felolvasni ezeket a verseket – pörög a nyelv, szinte röppennek le a dallamos sorok a szájunkról. Nagyon kellemes a szövegvilág zeneisége. A babát is lekötötte a felolvasás, persze lehet, azt is lekötötte volna, ha egy közgazdaságtani tankönyvet olvasok fel neki, nem tudom.

Néhány felolvasás után az ember fejében meg is ragad egy-egy vers, aztán már lehet fejből is mondani, a baba meg jókat mosolyog, amikor felismeri a már hallott hangsort.

Már jócskán a kötetben jártunk, amikor rájöttem, hogy a versek tematikája az évkört követi: tavaszi motívumokkal kezdődik, átível a nyáron, jön az ősz, majd a karácsony, és a farsanggal ér véget. Kellemes meglepetésként ért a dolog, szeretem az évkörre épülő könyveket, itt meg olyan szépen, háttérben húzódva volt jelen ez.

Az első, címadó verset nehéz überelni csodálatos zeneisége miatt. A mélypont számomra A bohóc köszöntője, mert, bohóchoz híven igencsak creepy-re sikeredett, ahogy az angol mondja. Viszont rögtön utána következik a kedvencem a kötetből, A kicsi ház lakói, ami viszont rendesen hozza a cukiságfaktort, az együtt szendergő, téli álmot alvó állatsereglettel.

Viszont a végére hagytam a szentségtörést: igaz, hogy generációm számára meghatározó alak, de be kell látnom, hogy a nosztalgiafaktoron túl Reich Károly rajzainak világa igencsak távol áll tőlem…